Sziasztok!
Újra itthon vagyok. Amint ígértem - bár kis késéssel - ma a bécsi karácsonyi vásárról fogok írni nektek. Először általános leírást kaphattok a vásárról, utána saját élményeimet osztom meg veletek.
A karácsony előtti Bécsben maga a Meseország elevenedik meg, hol valódi népmesei, hol műmesei elemekkel. Ha képesek vagyunk eltekinteni néhány földi apróságtól, no meg a megfelelő irányba indulunk el, gyermekkorunk álomkarácsonyában találhatjuk magunkat.
Schönbrunn: Kicsi, de velős vásár
Bécsben gyakorlatilag állandó a csúcsforgalom, az adventi őrület miatt a helyzet még a szokásosnál is rosszabb, a kertek alatt is csak araszolunk a Schönbrunn felé. Azért arra, mert - csak kevesek tudják - ott is van karácsonyi vásár. Ha mérete el is marad a városháza előtti nagy Christkindlmarkt-tól, minőségben felülmúlja azt. Az épület előtti téren mintegy félszáz bódé van felállítva, láthatóan nagyon szigorúan szabályozott felhozatallal. Kézzel készített karácsonyfadíszek, egyéb kézműves áruk, édességek, és persze a forralt bor és puncs árusok. Délelőtt elsősorban a turisták nézelődnek, majd később megjelennek a helyiek is, főként megannyi óvódás csoport képében, valami rejtélyes ok miatt roppant népszerű ez a hely a kisgyerekek - vagy az óvónők - számára. A forralt bor és puncs 2-3 euró körül van, két euró betétet kérnek a bögréért, amit aztán sokan nem visznek vissza, így oldják meg a kötelező szuvenír-beszerzést. A kézzel készült mesebeli karácsonyfadíszek persze drágák, de nehéz viszonyítani, mert a magyar kínai piacok felhozatala nem egészen adekvát viszonyítási alap.
A belvárosban jobb a hangulat
Talán az általános és lényegi Schönbrunn-averzióm teszi, de a karácsonyi hangulat itt a hatalom és pénz árnyékában nagyon nem jön át. Ennél lényegesebben szimpatikusabb maga a belváros. Az úgynevezett Ringen belül szinte minden utcán karácsonyi fények díszlenek, szerencsére nem egységesek, amihez még hozzájárulnak az üzletek adventi kirakatai, a fiákerek, szűk utcák, a bécsiek visszafogottan elegáns télikabátjai, a karácsonyi illatok. Az egésznek nagyon kedves, baráti és nyugodt a légköre, alig van nyoma a városszéli óriás bevásárlóközpontokban található fogyasztói őrületnek. Meglepetés akkor ér minket, mikor a Museum Quarter (MQ) mellett útlevágási céllal betérünk egy kis utcába, s több száz méter hosszú karácsonyi vásárra bukkanunk, nagyon változatos felhozatallal és nagyon emberi hangulattal.
Az aduász: Adventi vásár a Városháza előtt
A leghíresebb karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) persze az idén is a Városháza előtti téren (Rathausplatz) zajlik. Az eseménynek 700 éves históriája van, így nem csoda, hogy az egészre rányomja bélyegét a letűnt idők lehelete. A 140 apró pavilonban hasonló dolgokat árulnak, mint a Schönbrunnál. A minőséget tekintve engedékenyebbek itt a szervezők, becsúszik egy-egy gagyiárus, így viszont kevésbé egysíkú a felhozatal, meg jóval nagyobb a választék. De nem is a vásárlás itt a lényeg, hanem a hangulatban való lubickolás. Mintha visszaforgatnánk az idő kerekét egy pontosan meg nem határozható korba, leöntve gyermekkorunk mesebirodalmának ízeivel. Régimódi csemegék - mézes dió, vattacukor, csokimázas gyümölcsök, miegyebek - illata árad, a színes lámpák alatt a gyerekek sültgesztenyés vagy sültkrumplis papírzacskóban melegítik a kezüket, a felnőttek forralt bort szopogatnak. Mi is megkóstolunk egy szlovák szilvapálinkát (2 euró), majdnem olyan finom, mint a mienk.
A Városházán közben irigylésre méltó dolgok történnek. A szervezők több tucat kézműves műhelyt rendeztek be gyerekeknek, ahol a kicsik szakszerű felügyelet és segítség mellett elkészíthetik a maguk karácsonyi ajándékait, s amelyeknek feltehetően őszintén örülnek a megajándékozottak. A szülők egyébként nem mehetnek be a műhelyekbe, őt vagy egy széken csücsülnek a bejáratnál, vagy marad a puncs a vásárban.
A Városháza előtti térhez úgy érdemes jönni, hogy mindenképpen itt érjen minket a sötét. A látvány ekkor az igazi: A díszkivilágításban úszó Városháza, az adventi naptárként szolgáló ablakok, a vásár erős, színes fényei, a park fáin felaggatott sok száz lampion a mese nyelvén a csodáról szólnak. A földi nyelven meg valami olyasmiről, hogy a biztos sok múlik a pénzen, de bosszantó, hogy errefelé állandóan ezzel takarjuk lustaságunkat és ízlésficamainkat, mert a java nagyon nem ezen múlik.
És most jöjjön a saját tapasztalat és pár hasznos információ:
Három éve, minden télen kint töltünk egy napot Ausztriában. Parndorfban - a határtól 10 percre - kezdjük reggel a napot, ahol az Outlet centertől nem messze, visszafelé található egy nagy közért. Itt szoktunk csokoládét, süteményeket, díszeket venni az ünnepekre. Nagyon finom süteményeik, tortácskáik, beigli szerű édességeik vannak. Különösen szeretem a csokoládé esernyőket, amik bár kicsit drágák de nagyon jól mutatnak a karácsonyfán és mellegleg nagyon finom tejcsokoládé. Néha - ha éppen akkor vagyunk kint - ki lehet fogni jó kis akciókat az üzletben. Tavaly például sikerült vennem egy nagy, leglább 50 cm-es nagyon finom puha fehér plüss macit - amiről láthattatok képet a www.gportal.hu/icenic oldalon a karácsonyi képek mappában - 10 Euro-ért.
Miután megejtettük a bevásárlást a közértben és az outlet centerben (főleg a Nike üzletet kedvelem, mert ruhát amúgy is nehezen találok magamra a súlyom miatt, de a sporttáskákat imádom és itt olyanokat kapok fele áron ami itthon még meg sem jelent) folytatjuk utunkat Bécsbe. Kb. délután 3-ra érünk oda, lassan kezd sötétedni. Szégyellem magam, de még sosem néztem meg Bécs városát. Mindig csak a vásárra mentünk, de ez idén meg fog változni. Első alkalommal nem vittünk magunkkal térképet, mert én naiv azt hittem majd úgyis könnyen megtaláljuk. Mi ebben a nehéz?? Hát az kérem szépen, hogy Bécs nagyobb mint Budapest, és én már itthon sem tudok eligazodni a városban. Minden kisebb vásárnál megálltunk, mert azt hittük, már ott vagyunk:) Végül este 7-re sikerült megtalálnunk a vásárt - egy McDonaldsban vacsorázó magyar csapatnak köszönhetően. :)
A vásár maga nagyon szép és hangulatos. Nagyon kellemes érzés, ahogy sétálgatunk a bódék között. Hiába van sok ember, nekem fel sem tűnt - egyedül a forralt boros standoknál, mert ott sorba kellett állnom. Vannak ilyen süteményes standok, ínycsiklandozó édességekkel. Érdemes legalább egy süteményt megkóstolni. Amit viszont mindenképpen ajánlok az a töltött burgonya. Nagyon finom. Héjában sült krumpli ilyen tejfölös fokhagymás szószos töltelékkel. Különböző töltelékekkel lehet kérni(sonka,gomba,kolbász stb.). Nagyon jól csúszik a forralt bor mellé :)
Amit én igazán imádtam azok a karácsonyfadíszes bódék. Gyönyörű díszek vannak, drágábbak-olcsóbbak egyaránt. Mindig ki lehet fogni egy-két különlegességet.
Egyelőre ennyit erről. Nyugodtan kérdezzetek!
Most pár közérdekű infó ezzel kapcsolatban:
Budapest - Bécs: kb. 244 km ami kb. 2 és fél óra. Gyorsan lehet haladni, végig autópálya van.
Kint ha tömegközlekedéssel utaztok a vásárra - a villamos pont ott tesz le - a jegy ára 1 euro kb.
Várom a hozzászólásokat, kérdéseket. Sziasztok és jövök még.
 |
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.